Single élet 30 körül... :))

 Tudom, tudom eltűntem mint szürke szamár a ködben. Pedig annyi minden megy-ment a nagy fejemben, és naponta mondogattam, hogy most már írnom kell(ene) nincs mese. Mégsem írtam. De majd most. Bár lehet darabos leszek egy csöppet.... :))

Hogy mi is történt e bő egy hónap alatt? Megokosodtam. Telóügyileg tuti, mert április 01én bolondok ama szent napján a Sony bedobta a törölközött, kitörölve másfél év SMS termését.... :( Így mivel amúgy is cserés lett volna a drága beújítottam egy okoska féltéglára. Amit azóta is dédelgetve imádok, naná, hogy Samsung a kicsike. 

"Sz"-vel tele a hócipelőm, bár ez így konkrétan nem is igaz, mert már eljutottam arra a szintre hogy nem is érdekel őfelsége. Már nem igen tudna olyat tenni-írni-mondani ami miatt a szék mellé ülnék. Hát ez ennyi volt kérem szépen, ha hülyének akarnak nézni azt nehezen viselem, és ő ki tudja miért is, többször is megcsinálta eme dolgot velem. Úgyhogy ennyi. Ja, és a nagy kegyes óra ajándékát is vissza fogom neki szolgáltatni, adja oda annak, akinek ő elég jó. Mert nekem nem elég jó. Ezt ő is megmondta, és ebben az egyben (egyekukac) még igaza is volt.

Lett egy új lakótárs. "I" ideköltöztette az egyik kollégáját. Egy majdnem 2 méteres benga nyitott szekrényt. Akivel elsőkörben még bajom sem lett volna, bár vannak stikjei amiket nehezen viselek, de tegnap már meg is kapta (2 hét után !!) az első fejmosást, és a hétvégén még lesz neki benne része (eszi-nem eszi, nem kap mást. 

"I"-vel is keményen összerúgtam a port ezen az amúgy csudaszép tavaszias héten. Betelt a pohár, ennyi. Nem több. Bár az én poharam szerintem sokkal nagyobb mint egy átlag emberé, egy idő után az is be tud telleni, na hát ez történt most. Jött a szokásos duma, hogyha nem tetszik a stájsz, akkor költözzek el. Na persze...., bár tegyük hozzá, hogy megint (mint anno 2009 végén) a legrosszabb időpontban időpontban rukkoltam elő a "beszélnünk kellene" ötlettel. Enyhén alkoholos mámorban mindig is játszotta nekem a Janit, ami ugye eddig sem, és ezután sem jött be. De ma már normális hangnemet ütöttünk meg, a héten először, hisz már péntek van......

Írtam a Bátyókámnak emailt, aki válaszolt is. Érdekes volt amit írt, majd írnom is kell neki. Úgyanis én a fejéhez vágtam, hogy enyhén érdekes (mert tényleg az), hogy 9 év ismeretség alatt mióta ugyanazon város levegőjét szívjuk enyhén megszakadt a kommunikáció köztünk. Ami ugye azért nem nekem róható fel, hisz én nem hívhatom őt fel bármikor, hisz ő nős, 3 gyerkőc apukája. A felvetésemre kaptam egy jó hosszú idézőjelben vett panaszáradatott. Hát majd megkapja ismét tőlem a bölcs jótanácsokat, mert ha így nézzük, nekem több okom lenne sírni-ríni mint neki, és mégsem teszem. Mert nem vagyok hajlandó az élet borús oldalát kukkerászni éjjel nappal, amikor ott van a szebbik-naposabb oldal is, igaz az a kevesebb-kisebb. De hogy hogyan érzed magad a bőrödben, az csakis, mondom-írom CSAKIS rajtad áll, vagy bukik. Nem a körülményeken!!!

Most ennyi, de jövök még....spíritusz az van...... :))))

 Hát ilyen sem mostanában volt, hogy egy nap kétszer is posztoltam volna..... De hát ugye mindennek eljő egyszer az ideje. Ahogy az enyém is eljő, nemsoká, érzem a zsigereimben....:)))

Kemény másfél órás alvást tudhatok magaménak a mai napra, ahhoz képest nagyon jól bírom. Olyannyira, hogy ma majd az egész kecót kitakarítottam, nagyon büszke is voltam-vagyok-lettem magamra. :))) Mert néha ilyen is kell. 

Azt reggel elfelejtettem írni, hogy még mielőtt elkezdtem ide gépelni a kis gondolataim sorozatát úgy, de úgy felhúzott egy pasi, hogy majdnem nagyon kikeltem saját magamból, de aztán mégse nem tettem így-úgy. Szerencséjére.:P Nem igen vágom, hogy emberek hogy jönnek ahhoz, hogy kioktassanak az életemmel kapcsolatban, amikor semmit nem tudnak rólam? Plusz úgy akarnak néha észt osztani, hogy magukról semmit nem árulnak el....Kicsit érdekes... De mindegy, kell néhány lúzer az emberlánya életében, ez is csak erősít abban, hogy mi az ami kell, és mi az ami nagyon nem. 

És miért is ne, ma délután is felhúzott egy pasi. Na nem úgy.... :P "Zs"-vel kb. 2 hónapja tréccselek, nagyon light-os intezívitással. Erre ma ír, hogy mi lenne ha összefutnánk, mert jön erre felém. Mondtam, hogy nem érek rá. Ő meg elkezdett hisztizni (úgy pasisan), hogy hát ő próbálkozik, de én nem is akarok vele találkozni. Többször próbálkozott. Hát a több, az kemény 2 eset volt, egy a mostani, egy meg 2 hónapja. Nagyon nem vágom (bár minden bizonnyal bennem van a hiba), hogy miért gondolja egy pasi úgy, hogy ha csettint a nő már ugrani is fog? Főleg, hogy ez elmúlt 1 hónapban le se szarta a fejemet? Nem értem, de hát úgy tűnik mindent nem is kell, hogy megértsek..... Ez kb. olyan, mint tegnap "Sz2" beszólása, miszerint, ő azon dolgozik, hogy én felengedjek...... Hát én azért az ezen való dolgozást másképp képzelném el. Nem arról van szó, hogy most akkor neki körbe kell nyalni az én nem éppen anorexiás méretekkel megáldott sejehajomat (mert azt amúgy sem kómálom), de ne hogy már az legyen, hogy ha ő színre lép, akkor nekem seggre kell ülnöm....Mert ez sem szokásom, ahogy én sem várom el ezt visszafelé sem. Nem kell tőlem seggre ülni, legyek emberszámba véve, ennyi, és ne nézzenek már hülyének, meg naiv tinilánynak. Mert abból a korból már kinőttem, így közel a 31hez. Nem vagyok felsőbb rendű, még ha a pasik nagy százaléka azt is hiszi, hogy az vagyok. Hisz megmondom a frankót, és erre úgy vágnak vissza, hogy én ilyen meg olyan tökéletesnek gondolom magam, és hogy várjak csak a tökéletes pasira-kapcsolatra-életre...Ja, a legjobb védekezés a támadás, elnyomva a saját kis nyomorúságos sorsukat. Hát-hát azért tartunk ott ahol, mert a pasik sajna több női szerepkört is elvettek, lemásoltak tőlünk. És csodálkoznak, hogy a nők erősebbek mint ők...... "B" fotós kollégával volt múltkor erről a témáról egy kis vitánk. Érdekes úgy vitázni valakivel akit még nem is ismerek személyesen...No mindegy, szóval ő azt vallja, hogy mi nők nagyon el vagyunk cseszve, mert azt várjuk, hogy "királylányok" legyünk, aztán ha azok leszünk, még sem kell eme szereposztás. Saját bevallása szerint "B" tökéletes pasi-szerető-barát. Hát az ömlengéséből egy kicsit már nekem is sok néha, kíváncsi leszek ha egyszer (ki tudja lesz-e ilyen egyáltalán) találkozunk élőben, akkor milyen is lesz. Bár azok után, hogy "J" haverja, el tudom képzelni..... :PPPP

Egy kis pihi, de jövök még....., van miről írnom és most még ihlet is van..... :))))

 Hát ismét nagyon rég nem írtam. Hogy mi is történt azóta? Már nagyon én sem tudom, de azért próbálom összeszedni. Voltam otthon, idén először. Ezt megünnepelvén, többször a pohár-üveg fenekére néztem, mert hát miért is ne, meg is lett az eredménye. Többször imádkozás ama szent helyen. :P Na meg egy keményen nagy zakó. Szószerint, akkorát estem kemény két hete, mint a nagykabát. Ahogy a nagy könyvekben meg vagyon az írva, térdre, mert mire másra. Szegényeim mostanra kezdik visszanyerni, eredeti gyári színűket, mert eddig a szívárvány majd összes színében pompáztak. A fájdalomról nem is beszélve. :( De csak túléltem valahogy, ahogy a fenti példa is mutatja, hisz írok.... :)

"Sz2", még haza utazásom előtt kiakasztott egy nagyon rizsás szöveggel: miszerint ő nem elég jó nekem. Hát erre akkor és ott nem is igen tudtam reagálni (igaz esélyt-lehetőséget sem adott az a dög), így visszatérésem első napján kellett tisztázni a dolgokat. Amikor is virtuális ez meg az után, és előtt is mondta, hogy akkor vegyem inkább semmisnek amit írt. Most akkor meg a mi a lóf.sz van? Ki érti ezt? Én nem, de hát én már csak ilyen szaros gödrökbe bírok bele-bele süppedni, bár ez a mostani azért nem annyira mély, plusz már gumicsimám is van, ami megvéd a nagyobb szag minta vételezéstől, és a kimászásban is segédkezik. Azóta is-is beszélünk. Én nem keresem, mert minek, úgy is ír, ha akar valamit. És naná, hogy ír, tegnap is rám írt, közölte, hogy fényképezni akar.....Hát jó, legyen. Aztán beszéltünk is (naná, hogy én hívtam...., na erről kellene már keményen leszoktatnom magam....., de hát egyszerűbb szóban, mint SMS-t pötyögve..., de mindegy). Oda volt, hogy belőlem a dögséget úgy kell kézzel-lábbal kiszedni, pedig ő azon dolgozik hogy ez másképp legyen. Mondtam is neki, hogy a dolgozás azért enyhe túlzás, mert az, hogy egy hétig rám sem bagózik az nem éppen dolgozás valamin. De mindegy is.... Jön ő még az én utcámba, és én is megyek az övé, mert a kíváncsiság még mindig hajt vele kapcsolatban, hogy milyen lenne úgy, ha nem lenne semmi zavaró tényező, Miki meg miegymás. Mi lenne, ha nem kellene agyalni, hogy itt -ott éppen mi a helyzet, milyen lenne csak úgy spontán elveszíteni a fejem, és azt csinálni amit szeretnék..... Hát majd kiderül, vagy nem...., de nem élem bele magam semmibe, mert értelme nem lenne, a pofán vágás meg egyáltalán nem hiányzik. Mégha momentán királyságos kedvemben is vagyok, már egy ideje. Ennek konkrét oka nincs, vagy ha mégis, akkor az, hogy itt a tavasz, süt a nap, csiripelnek a madarak, kék az ég, és annyira de annyira jó érzés ez :)) Feltölt, keményen feltölt. Hisz vártam-vágytam rá nagyon már. És itt van, bár ma-holnap rossz időt jósolnak, de jövő hét végére ismét tavasz lesz, úgyhogy elő kell halásznom a cokányáimat, mert ha már egyszer jók a vergácsaim akkor azokat meg kell mutatnom...... :PPPP

Múlt héten nem tudom mi a szösz volt a levegőben, de úgy érzetem magam, mint valami lelki tanácsadó, csak konkrétan nem fizetett senki a tanácsadásért. Még otthonról felhozott sztory, miszerint volt kollégám "N" valamelyest szemtől szemben közölte volt kolléganőm, és barátnőm "A"-val, hogy mit is érez íránta. Na és tőlem várta a megváltásként leírt véleményt. Enyhén ki is akasztott ezzel. Főleg, mert kilométer hosszan (ahogy szokta) ecsetelte a nagy semmit, amitől alapjáraton is falnak megyek. Megírtam úgymond keményen amit gondolok, erre éjnek-évadján fel akart hívni, na azzal be is tette nálam a kaput. Persze nem hagytam, ő meg persze megint írt. Na arra meg nem válaszoltam, már több mint egy hete. És nem is igen akarok. Aztán jött albérlő társ "I" és az ő barátnője "M" közti valami, amit mind a két fél részéről meg kellett hallgatnom, nem arról van szó, hogy nehezemre esett volna, de úgy gondolom, hogy mindenki el tudja dönteni már, hogy mi a jó neki és mi nem. Ne nekem kelljen már ezt eldöntenem, kívül állóként.... Most nem? Ne mindegy. A héten meg a volt kollegina borzolta meg az idegeimet, és csak az mentette meg a visszavágásomtól, hogy bármikor megszülhet..., pedig keményen vissza tudtam volna neki vágni. Nem tudom a jövő hét mégis mit fog tartogatni nekem? Tavasz jöjjön, fényképezés jöjjön, másra nem igen tartok igényt....Köszönöm. :)

Plusz hír, hogy elkezdtem hallgatni kicsi Ryan Gosling együttesének az albumát. Nagyon-nagyon ott van a kis szívem, jó zene, jó a hangja, királyságos. Egész héten azt hallgattam...., hát a jó zenét nem lehet megunni...., ennyi. 

De most tényleg ennyi, basszus már szombat reggel 6 óra van, és én még nem is feküdtem le....., még egy cigi, aztán eldölök, asszem, valami pihenés féleséget magamra kell erőltetnem, mert lenne dolgom ma......., takarítás, meg ilyenek....., na meg utánpótlás vásárlása..... :DDDDD

Folyt.köv. lehet még ma....

csocsi...

 Az emberlánya azt gondolná, totál naivan (ahogy szokta ugye), hogy egy enyhén érdekes hétvége után már nem jöhet semmi érdekes. De hát mégis. Hétfő délután meló uccsó perceiben esömös érkezett "első számú Sz"-től. Csak lestem. Naná, hogy hátsószándékos, na persze nem olyan, amire azért meg-megcsillantak volna zöldes-kék szemeim. Számla után érdeklődött, és mivel bonyolult lett volna sömösben válaszolni, inkább felhívtam. Jó fej volt, bár ugye dolgozott. Segítettem ahogy kell, aztán könnyes (hüpp-hüpp) búcsút vettünk. Itthon azért küldtem neki egy képet, olyan odaütőset a pénteki repertoárból. Semmi hátsó szándék nem volt benne(m), hisz behálózták vagy mi. De vajon miért is érzem én úgy, hogy "első számú Sz" is jön még az én utcámba???? :O :PPPP Hát igen, a megérzések.....

"Sz" nem jelentkezett, bár miért is tette volna, igaz tegnap este erős késztetést éreztem arra, hogy felhívjam, de lehet már aludt, mert az SMS-re se nem válaszolt. De hát a dögök már csak ilyenek..... Azért egy misét még kérnék tőle, egyet minimum, amikor nincs zavaró tényező, mert eddig a 3 alkalomból mindig volt, vagy uccsó napok, vagy első napok, vagy majdnem uccsók. És jó lenne egyszer nem arra figyelni, hogy mi más is mocoroghat odalenn, illetve csak arra figyelni, hogy éppen akkor mi mocorog. ...... :PPP Ezt asszem az orrárra is kötöttem, vagy ha nem akkor fogom..... ;)

Most hirtelen ennyi, éppen körömlakkozás van, mert rá kellett jönnöm, hogy jót tesz a lelkemnek ha színesben pompázok ujjilag...., úgyhogy most ezt gyakorlom, újra. De ja vu érzésekkel teli, hisz anno 10-11 éve mindig lakkoztam...., ideje nosztalgiázni.... :))))

 Hát-hát-hát....Kb. ennyivel tudnám jellemezni jelenlegi állapotomat. Miszerint ugye én azt mondtam, hogy "Sz"-vel aztán ezután semmi, semmilyen körülmények között. Aztán mégis. De még mennyire....:PPP Hát igen a mézesmadzag húzogatás megvolt, de most meg is kaptam a madzagot. És igen, tőle..... És rendre is rakott, hogy ez ennyi. Tényleg ennyi. Illetve kiderült, hogy a kis pipi az exe, na nem ő mondta, de vagyok annyira logikus hogy kikövetkeztettem. Pedig mekkorát, de mekkorát égtem előtte pont tegnap, egy félreértett, félreértelmezett SMS miatt....jujjj, mint a filmekben úgy éreztem magam..... Kemény "bazzd meg"- félhangos kimondással jöttem haza melóból.... De megérte. Hogy b.szná meg, már bocsánat.... És újra indul a dögség, aminek nincs vége, és aminek akkor lenne igazán haszna ha ki is élhetném. Naná, hogy rajta. Ami tegnap azért is-is sikerült is, mert ott volt a kis necces is velem. ahogy kell..... És pár képpel azért gazdagabb is lettem, meg sok-sok infóval. Az emberről....ami azért kellett már, hogy valamihez kötni tudjam eme esemény sorozatot.... Hogy utálom én ezt a másnapos dögséges érzést...., dehogy..... mert hát most indul el, aminek ugye tegnap kellett volna.....basszus....

Hát jó rég nem írtam... Pedig ismét volt történés, illetve történések. Ilyenek is, olyanok is.

Kezdjük az ilyenekkel: rég nem hallottam már "M"-ről. Igen-igen arról az "M"-ről. S láss csodát múlt héten rám írt. Lestem is rendesen, mert bár én párszor írtam neki, ő nem igen írt, sőt egyáltalán nem írt magától az elmúlt lassan 1 évben. Hát most pótolta. :) Sőt.... találkoztunk is. Eljött. A találkozás mondhatni kicsit de ja vu volt, részemről tuti, bár a vége nem sikeredett olyan jól mint anno tavaly. :( Bár eme tény, engem is-is zavart. Érdekes, hogy nem rendített meg, pedig máshogy indult. Született pár kép is, pár igencsak jó kép is. Látszik, hogy néha nem baj, (sőt!) ha valaki másnak a kezében van a fényképezőgép, és nem az enyémben, vagy nem az állványról készülnek a képek. Hisz ezek tényleg a pillanatot kapták le. "Majd beszélünk"-kel váltunk el. Hát ja, majd ha piros hóemberek hullanak az égből. De nála még ez sem zavar jelenleg. Nem arról van szó, hogy érzéketlenné váltam volna, csak valamiért egy kicsit dacból-bosszúból mentem bele a találkozóba. Igaz a végkifejlet lehet ezért sem lett olyan mint amilyennek én azt elképzeltem a nagy rózsaszínű álomvilágomban..

"Sz" kis szívem lebukott. Elég keményen. Múlt héten nem igen beszéltünk, pedig egy-két képet küldtem neki, de nem igen jött reakció. Amin ugye azért meg is lepődtem, mert azért reagálni szokott. Eddig. Hát most már nem, illetve azt-ezt sem. Balgafejemmel, (mert ugye a hülye lány mindent és mindenkit meg akar érteni mindenkor, de minek?!) még fel is hívtam, hogy ugyanmár mondja meg, hogy mi a kínja, mert ha nem érdeklik a képeim, akkor nem tőröm magam feleslegesen. Himmelt-hámmolt, ahogy az egy pasitól ugye elvárható. Miért nem voltam meglepve, vajon miért? Pont egy hete aztán leírtam neki, hogy mit is gondolok erről az egészről, hogy ugyanmár ne higyje azt, hogy ő bármit megtehet velem, én meg ehhez még jópofát is vágok, miközben nem éppen a pofavágásra vágyok valahol mélyen, hanem valami egészen más dologra. Illetve, húzhatja itt a mézesmadzagot az orrom előtt, de azon ne lepődjön meg, ha ne adj isten más madzagát kaparíntom meg az ő nagy időhúzása közepette. Válaszként azt kaptam, hogy "hmmmmtetszett, kereslek". Hogy most konkrétan mi tetszett neki azt nem tudom, de nem is tudtam rájönni egy hét alatt sem. Ez biztos valami titkos pasi nyelvezet lehet. Nem is foglalkoztam vele, mármint őfelségével. Egészen szerda estig. Amikor is egyik kedvenc közösségi oldalamon láttam valami nagyon érdekeset. Ismerőse lett egy csaj, na ezzel még nincs is semmi gond, de a csajnak a 4 profil képéből 3 "Sz" nappalijában készült..... Sőt az egyik kép most februárban. Hm...., szóval őfelsége úgy értette a "csak lazán"-t, hogy én nyugodtan el bibelődhetek magammal, magamban a vágyaimmal, ő meg addig ki tudja hány kapura lövöldözik, csak úgy lazán. Kibaszott nehéz megállni, hogy el ne küldjem valahova, de úgy keményen. Persze nincs és nem is volt köztünk semmi, és ugye nem kérdés, hogy ezek után lesz-e, de azért megmagyarázni, hogy hát bébike te szeretsz szenvedni, meg epekedni, meg falat kaparni, mert ez így lesz izgi, miközben én belemerülök a dolgokba, csak valaki mással. Egy kicsit azért gyomros. És nem éppen a jobbik értelemben. Legszívesebben megmondanám neki, hogy adja oda annak a szaros óráját akinek akarja, de nekem nem kell. Nem leszek tucat nő senki életében, mert olyan fasza pasi még nem született erre az univerzumra, hogy beérjem valami sokadrangú szerepkörrel. Az emberlánya (tök naivan, ugye...) azt hinni, hogy egy pasinak azért 37 évesen már van valami őszinteség a repertoárjában, de aztán dehogy van. Max. papíron, amit a gyakorlatban nem igen tud kamatoztatni....Sajna szomorú tény, amit be kell vallanom saját magamnak is, hogy egy csöppet hülyének lettem nézve. Na ezt meg ugye alapjáraton sem szeretem, és nem is igen tűrőm el, senkitől sem. És nem is fogom tőle sem, ahogy szó nélkül sem fogom hagyni eme több szereplős mizériát....Főleg mert soha előtte nem nyiltam meg ennyire senki előtt, mint előtte, tehát minimum elvárásom lett volna a fair-ség... De hát ugye.....

A rohadt nagy igényeim, már megint. Úgyhogy tényként könyvelhetem el, hogy „Sz” is kap minimum egy fejezetet abban a bizonyos könyvben, aminek a megírása egyre inkább itt toporzékol a nagy fejemben. 

Folyt.köv.....

Úgy gondoltam így közel két hét után, hogy már illő lenne írnom. Főleg, hogy van is miről. Igaz akkor is tudnék írni, ha konkrétan nem történt volna semmi, mert írni mindig lehet. Van miről.....

Mi is volt múlt héten? Dög unalom, mármint meló szinten. "Sz"-vel nagyon nem kommunikáltam, mert ugye hajnalban keltem, ergo minden nap simán elkerültük egymást. Bár ha jól dereng pár (ennek most utána is kell néznem...) üzi váltás volt a fb-on. Küldtem nekije egy lasztit, hogy ugyanmá, kellenek a fényképek, meg hát más is kellene. De választ is-is kaptam. Így nem is foglalkoztam őfelségével túlságosan. Eljutottam arra a szintre, hogy ok, ez van ezt kell szeretni, de megfeszülni nem fogok érte. Ahogy ezt eddig sem tettem. Pont pénteken (múlt héten) elmélkedtem róla, hogy megírom nekije, hogy béjbi ez így nekem édes kevés, mert oké, hogy nincs megbeszélve semmi, de azért az alap kommunikációnak azért csak illő lenne meglennie. Délután hogy-hogy nem előbb kerültem gép elé, és fent volt, meg is lepett. Oda volt, hogy most akkor mi lesz a talival. Én meg néztem mint borjú az új kapura, mert ugye konkrét választ a lasztis levelemre miért is írt volna..... Meg hogy miért nem vagyok ott, mondtam, mert nem hívott.... Sörözés közepette ledumáltuk, hogy hát akkor megyek, mert mennem kell. Bár a történésbe azért egy mikike is belerondított, de úgy voltam vele, hogy hát majd lesz valami. Valami biztos lett is..... :P Kb. 9 után indultam el, ő a batty utáni villamos megállóban pattant fel a villanyosra. Én kicsipve, coknyába víritottam, enyhén spiccesen. Kötekedtem is rendesen, nézett is rám a szentem. Nem is nagyon értette. De aztán elég jól telt a közel másfél órás út (azért miért kell nekem ennyit utaznom? nem értem....). Alig vártam már, hogy levegyem a csizmám, mert naná, hogy abba kellett mennem. Mibe másba.... Roséra esett a választás, mert hát inni azt kellett. Bár kiváncsi lennék már, hogy milyen lenne ha semmilyen alkohol nem befolyásolná a tetteinket....., lehet ez soha nem fog kiderülni?! Ő pancsolt, én addig nem szemrevételeztem jobban a pultot...., merthát ugye terveim vannak azzal a pulttal. Több is.....  Tisztán üdén kiszambázva a fürdőszobából, már indult is a keze. A dögnek. Ecsetelni nem fogom a történéseket, csak annyit hozzá, hogy ggggrrrrrrrrrrr Valamikor éjjel 2 körül feküdtünk le, és bújt. Annyira jól esett, meg horkolt is, na az már kevésbé. :( 8-kor kelés. Kibaszott fejfájással. Ugye nem igen ettem péntek délután, viszont annál többet ittam. Meg is lett az eredménye..... Ő ment dolgozni, az Astoriáig mentünk együtt busszal, aztán én jobbra ő balra el. Aznap nem beszéltünk. Igaz időm sem lett volna nagyon, mert program volt. Úgyhogy eme dolgot mindjárt ecsetelem.

A program: "Zs"-vel lebeszéltük, hogy 3-kor találkozunk a Nyugatinál. Olyan királyságos, tavaszi idő volt, hogy nem hagyhattam ki a napszemcsis, coknyás bevonulást. A randi este kb. negyed 10ig tartott, abból kemény 4 órát sétáltunk. De kibebaszottul jól esett, nagyon kellett már. Ahogy a lelkemnek is nagyon kellett már a feltöltődést okozó eszemecsere. Totál kifáradva értem haza, 11-kor majdnem elaludtam a gép előtt. Vasárnap nem igen csináltam semmit. Ha jól emlékszek. Ja, megszívtam, mert kiderült ismét mehetek hajnalban dolgozni..... :(((

Így diskurálásra nem igen volt lehetőségem. Bár telefonon beszéltünk, mert küldtem neki (naná, hogy "Sz"-nek) képet, hogy én mit is szeretnék még(még...még...még). Csütörtökön meglátogattam a melóhelyén. Végre hordhatóvá vált a bódogság napi órám. Sokat nem voltam nála. Amúgy sem terveztem. Azóta nem igen beszéltünk. Bár tegnap úgy volt, hogy meglátogatom (mert időközben kiderült, hogy már egyedül is oda találnék), de naná, hogy nem lett belőle semmi, pedig mikike már elmúlt, és kezdődik ismét a dögös időszak, amit azért illő lenne már kihasználni. Lehet fél tőlem? Fél, hogy vége lenne...... :DDDD Hát tény..... ;)))) Hmmm, hogy a fenne esne belé...., de most komolyan. És ezt előbb utóbb az orrára is kötöm majd, hogy nem ér itt szívatni engem. Hisz kinyilok neki, fényképezek mint egy marha, leírok olyan dolgokat vágyakat-érzéseket amiket előtte sose, ő meg mit csinál? Nagyrészt semmit. Nem fair éppen. Ha beszélünk akkor meg jön a rizsa egy kicsit, a porhintés (...), de nekem nem kell ez, nekem a fizikailag fogható (szószerint) dolgokra van szükségem. Most egyre inkább. És ez is miatta van.... Pedig ugye lehetne ez másképp is....., a lasztit ma is megkapta. Persze válasz nem jött, igaz dolgozik. Bár így nehéz is lesz belőlem kihozni az állatot, hogy ő nincs jelen..... Csak nehogy más legyen jelen, neki meg félre álljon az a szép kis szája...... :PPP Hogy esély van e erre? Hát nem tudom, bár ugye mindig akkor robban be valaki a kis tyúkszaros életembe, amikor nagyon nem számítok rá. Mondjuk az tény, hogy jól járna a szerencsés hímnemű velem, mert van bennem jelenleg spíritusz, vagy mi.....

Fotós "B"-vel is sokat diskurálok. Majd rá akarom beszélni egy fotózásra. Mármint, hogy fényképezzen már le. "J" képei jövő héten lesznek egy évesek, ideje új portrékat csinálni, és én azt nem igen tudok magamról. Kell a segítség. A külső szemlélő, mert akkor tényleg fényképek, pillanatot megörökítő képek születnek. Hisz az általam készített állványos, időzítős képek úgymond "mesterségesek", hisz be kell állítani azt amit és ahogy fényképezni akarok, illetve általam beállított időpontban villan a vakú (ha villan), ergo nem akkor amikor mondjuk az adott pillanat megkívánná......  Úgyhogy kell egy fotós. Majd le is diskurálom vele. :)

Most lépett be....., persze nem ír....leszarom.....asszem....magasról....tudja ám már merre hány méter..... :PPPP

Most hirtelen ennyi...

Majd lehet jövök még ma, ha úgy alakul.... :D

Hát mikor is írtam? Vasárnap? Asszem. Na ez a hét kész gyötrelem volt. Olyan fáradt voltam mint már nagyon régen nem. Pedig 8-ra jártam melózni, de rá kellett jönnöm, hogy a sima melós műszak sokkal jobban letompít, mintha 6ra kell mennem. Vasárnap este vártam-vártam-vártam. Semmi, aztán gondoltam én inkább elteszem magam hétfőre, de ismét írtam (SMS világbajnokságon indulhatnék az idei januárt elnézve), hogy hát nem éppen szép megváratni az emberlányát. Kiderült, hogy ő akkor már gép előtt volt. Így ismét felkeltem, bekcsapcsoltam a gépet. Ja de előtte kikérdezett, hogy mit is csináltam én a haverommal. Minden mindegy alapon őszinte voltam, végülis bár köze nem volt hozzá. De mindegy. Gép visszakapcsolás után, ment még az agyhúzás. De már megint minek? Hétfőn kapott tőlem egy lasztit, mert szerinte én túlgondolom ezt a dolgot (ezt mondta telóba), fel kellett homályosítanom, hogy nem. Max. elviselném még, plusz hogy a fényképezés témát nagyon elindította bennem és mivel segítene is, ezen jár az agyam. Kedden nem volt semmi, szerdán jött a válasz. Bele is pírultam. :) Azt írta, hogy vegyem tudomássul (érted? ) olyan képeket csinálunk együtt, hogy még az ég is megcsodálja......Meg még ugye mit nem fogunk csinálni, mert hát ő ugye megígérte, és be is fogja tartani. Csak legyek türelemmel. Aztán éjjel fél 2ig ment a játszás...Dehogy voltam kóma csütörtökön. Akkor este ismét játszás. Még szerencse, hogy nekem szabis volt a péntek. :)) Aludtam is vagy 11ig. Utánna meg belevágtam a melóba. Igen ám, mert csütörtökön meló után megvettem életem első fotós állványát, és naná, hogy fel kellett avatnom. Született is hipp-hopp 80 új kép. Van köztük, kemény 18as karikás is. De ha lúd hát legyen kövér.Hogy milyen hatást értem el? Hát is-ist. Merthát naná, hogy küldtem ízelítöt. Jöttek a bókok, de aztán este nem volt jáccás. így kénytelen is voltam "első Sz"-höz "menekülni. Holnap ugye ő ráér, de csak este. Mármint aktuális "Sz", úgyhogy passz, hogy mi lesz. Mert azt mondtam, hogy oké-oké az üveg nyalogatás, de azért nekem ez nem pálya. Ha lekvárt akarok enni, akkor megveszem, kibontom és lekvárt eszek. Ha nem nyilik az üveg akkor egy ideig próbálkozok, de egy időután az üveg kukában fog kikötni. Hát itt tartunk most. Közben azért "első Sz"-nek is osztom az ívet, elég rendesen, de benne van a lasztizásban, úgyhogy a végén csak összejön az a bűvő 3dik....., azért el is viselném. És ez most nem arról szól, hogy ló helyett jó a szamár is. Mert "első Sz" soha nem volt és nem is lesz szamár, mert ő egy fogatlan oroszlán. Milyen durva már, van kettő "Sz"-em, mindkettő oroszlán....., hát választani azt tudni kell, na de ennyire? Kész vagyok. És nem éppen jó értelemben. Na mindegy, majd ez is lecseng. Szerintem lefog. Mert már most tele a tököm a valós és valótlan dumával, a rizsával. Kellek? Jó, akkor teremtsen alkalmat, vagy ha annyira mégsem, akkor bye. Ennyire egyszerű. VAgy nem? És még mi nők bonyolítjuk meg az életet, na persze.... Nem értem hogy hol bújkálnak a belevaló pasik, akik tudják hogy mit akarnak, és el is érik azt? Hm? Valami másik bolygón vannak? Szörnyű. :(

Amúgy fotós berkekben is van változás. Illetve újdonság. Megismerkedetem kedvenc boci fotósom haverjával a neten. Kicsi a világ mondhatnánk. Na, azért a fotós ismeretség soha nem jön rosszul, úgyhogy kíváncsi vagyok mire megyünk vele..... Pár kép azért jól esne, mármint amit nem én csinálok, mert bár van már állvány, azért más úgy fényképezni, hogy más tartja a kezében a gépet.... Igaz tegnap készültek igencsak vad képek, meg is lepődtem saját magamon.... :) Hogy nincsak-nicsak mennyi minden van bennem. "Sz" szerint, majd ő kihozza a bennem rejlő dolgokat, ja, csak győzzem kivárni.... :(

Úgy volt, hogy ma délután visszatérünk az estére. Hát itt van este 6, és nincs semmise. Igaz már kedvem sincs hozzá. így járt, na meg én is..... :((( Holnap max. délután tudnám elviselni, de hát neki ugye ALOE-s programja van. Hallod, hogy ez a dög Örök cég még ebbe is belekotyog. Falnak megyek. Fújjj....

Asszem nehéz ez a Single lét, pedig lehetne ez másképp is, nem? Jól érzed magad, ő is, ti is, aztán megy mindenki  tovább. Nem kellene a rizsa a körítés, az igérgetés (amiket nem akarsz amúgy sem betartani). Nem is értem, látszik van még mit tanulnom.

Hát ez a hétvége is bővelkedett meglepetésekben. Sőt. Ahhoz képest, hogy az elmúlt 5 hónapban bőjtöltem, múlt hétvége után ismét belecsaptam a lecsóba. Hmmm, ez már lehet, hogy valami kapuzárási pánik? Csak nem....

"Sz" nem igen jelentkezett, persze én sem hívtam fel. Csak küldtem ismét egy képet, ami szerintem királyságos lett, fürdés utáni napfényben fürdöző felsőtestes alkotás. Naná, hogy nem jött komment. Gondoltam is hogy akkor kabbbeeee. Este már kellőképpen alapoztam, hogy mire konkrétan azt nem tudom, de a kedvem jó volt. És elkezdtem agyalgatni, hogy anno mikor is találkoztam "Z"-vel. Hát tegnap volt kemény egy éve, hogy életem első éjféles randiját átéltem. Írtam is nekije, hogy gondolta-e volna, hogy már egy éve volt. Elkezdtünk SMS-ni, hogy miért nem bulizok valahol, meg hogy hova mennék el. A konkrétumok, hogy most akkor menjünk valamerre fél 10-kor konkretizálodtak le. Soha előbb..... Ő a Blahán akart kikötni, de én mondtam, hogy egyedül eszem ágában nincs este a Blahán kolbászolni és mondtam, hogy ha még mindig ott lakik ahol tavaly, akkor elmegyek hozzá, bémegyünk a Tecsóba, veszünk piát aztán dumálok. Így is lett. Őrűlt voltam nem kicsit, mert 10-kor indultam el itthonról, amit soha nem hittem volna, hogy én egyszer csak szombat este egyedül nyakamba veszem ezt a nagy várost. De hát ugye mindig tanul-tapasztal az emberlánya valami újat. :DDD Mentem, vettünk 2 sört (több nem is fért volna belém), aztán mentünk hozzá. Ahol semmi, szószerint semmi nem változott az elmúlt közel egy évben. Le is basztam, hogy azért ennyire nem kellene "leszarni" a dolgokat. Még éppenhogy belenyaltam az első sörben, már a számban keresett valamit. Vajon mit? :P Jó, mondjuk enyhén naiv elképzelés lett volna részemről, ha nem használja ki a helyzetet. Bár lehet akkor lettem volna vérig sértve, ha úgy tesz. Azért szörnyű, hogy milyen vagyok, na....Úgyhogy volt egy kis ezismegazis. Érdekes volt. Nincs vele baj, tavaly is jó volt vele, idén is. Csak érdekes a kontraszt a múlt héthez képest. Mert azért van különbség. Nem is kevés. "Sz" javára. :) Hogy most ez nekem jó-e vagy sem, azt nem tudom. Mert persze a post címéhez méltóan nem ennyi eseményből állt csak a tegnapi nap... Kb. 11 felé keltünk fel, én húztam az árkádba, amúgy is mentem volna ma. Most meg közel is voltam hozzá, 10 perc séta és már ott is voltam. :))) Vettem egy kabit, nem ilyet akartam konkrétan, de jó kis laza kabát, csuklyás ami nekem ugye alapvetően elvárás. Na meg fülbevallót. Na itt jön a fordulat, ahogy kerestem az ékszerboltot, hogyhogynem elmentem egy órás bolt előtt, ahol hogyhogynem "Sz" álldigált a pult mögött. Na azért erre varrjál gombot. Hogy a pasi, akivel múlt héten pár dolgot megdöntöttünk, és aki enyhén is mélybenyomást tett rám, aki egy hete el van tünve ott állt tőlem pár méterre. Hmmm. Nem mentem oda hozzá, akkor még nem. Gyors irányváltoztatás, szigorúan benne maradván a "tömegben", de egy esömöst azért csak írtam már. Nem vette a lapot, ezt onnan tudom, hogy csodák-csodájára visszaírt. Közben én megtaláltam az ékszerészt, vettem is egy fülbevallót. Aztán visszakolbászoltam a bolt felé. És bementem. Nézett is a szentem... Mondjuk a szitu azért is volt gáz, mert ugye én az elmúlt két napba nem sokat ettem, annál többet söröztem, úgyhogy közel távol nem vagyok a toppon, bár a tegnapi sminkem még elég jól tartotta-tartja magát. De remegett a kezem, ez neki is feltűnt. Bár mondtam neki, hogy nem aludtam sokat, sőt még nem is ettem semmit, és ugye akkor kb. fél 1 volt minimum, de lehet, hogy inkább 1 felé járt az idő. Kiderült, hogy sokat dolgozott a héten, kérdezte, hogy van-e új fénykép. Mondtam van.....A kis kíváncsi. Ja, még mielőtt odamentem volna a boltba, azt írta, hogy "kellene rendezzünk egy fergeteges éjszakát". Ja, mintha eddig is csak rajtam múlott volna.... Nem voltam bent sokat, mert éhes voltam mint állat, plusz már nagyon haza akartam jönni. Így gyors pusziváltás és jöttem is el. Azt mondta, hogy este beszélünk Skype-on. Na kíváncsi leszek, mert már egy hete nem beszéltünk online.

Na gyermekeim én asszem tudnék erről is írni egy könyvet. A megbántott nőci, aki ki tudja miért is érzi magát megbántva kiköt egy volt pasija ágyában, és még ugyanazon napon találkozik a megbántásért okolt pasival. Aki ágyba vinni ismét. Na erre aztán lehet gombot varrni, nem is kicsit.

Ja, és még tegnaphoz annyit, hogy "tavalyi Sz"-nek is megmutattam a képet. Erre, hogy erről azért kellene még nekünk diskurálni..... Hmmm... Mondhatni bóknak is felfoghatnám, hisz ahogy látom csinálok olyan képeket amiktől a pasiknak egyből elindul valami, másnem a gatyájukban. Azért akkor nincs velem nagy gáz. Bár persze hosszabb távon kellene már egy pasi, akinek nem csak a gatyája mozdul meg rám...

Közvélemny kutatást tartottam többek között "tavalyi Sz"-t is megkérdeztem, hogy ugyanmár mi velem a baj. Azt mondta, hogy semmi, sőt hogy még "bírlak te butus". Hm. Kedvenc fotósom nem volt hajlandó nyilatkozni, ki is akasztott. Nem igen vágom, hogy egy egyszerű kérdésre miért nem lehet válaszolni. Na mindegy. "Z" szerint, okos, szép, jófej csaj vagyok, csak meg kell találnom aki nekem kell. Hát ja, meg kell(ene). De hogy meglesz-e illetve még ebben az életben lesz-e meg az már ugye más téma. Elvileg valamikor "Zs"-vel is összefutunk, kitárgyalni a mai pasikat, naná, hogy a könyvemhez. Mert írni kell, nincs mese..... :DDDD Írni kell a szaros gödrökről, amikbe újra és újra belelépek, és is-is tanulok bármit is a kakis cipellőim láttán. Hát igen....

Azért "Sz" bezuhanásának megvan a maga jó oldala is. Nem mintha túl sok negatívat tudnék felhozni ellene. Azért egy hét alatt már rég nem fényképeztem annyit, mint most. Rég nem örültem ennyire a fényképezés kisebb és nagyobb csodájának. Úgyhogy ezért mindig is hálás leszek neki, hogy visszaültem (általa) a pacira. A fényképezés pacijára, meg persze más pacira is.... :PPP

Most hirtelen ennyi. 3/4 4 van, valamit kellene kezdenem magammal, csak nem tudom mégis mit. Ritka szomjas vagyok.....És estére amúgy is össze kell szednem magam, hátha tényleg lesz miről diskurálnom......:PPPP

Hát az égi jelek még mindig váratnak magukra. Asszem ez ennyi volt, bár a kérdéseimre azért csak jó lenne már választ is kapni. Merthát az úgy lenne fair, ugye? Igaz az élet manapság csak nagyon ritkán fair, de hát ez van....

Tegnap fent maradtam. Nem is kerültem korán ágyba, bár inkább úgy is mondhatnám, hogy túl korán feküdtem le. Éjjel 2-kor....Persze ő nem volt sehol...., ez már a kibaszás kategóriája, asszem. Na és ezt én nagyon-nagyon utálom. Ha ennyire hülyének néznek... Mert nem ezt érdemlem, ha bunkó hülye picsa lettem volna, akkor ok, de így? Írtam néki SMS-t, már megint, hogy ugyanmár ráérne egy kicsit. Nem írt vissza, így fél 2 felé felhívtam, kicsöngött, sőt fel is vette a mittudomén hányadik csörgésre, de nem szólt bele. Lehet éppen benne volt a málnásban? Hűűű, de gáz. Na mindegy. Én kb. 10-kor ébredtem ma fel, láttam, hogy reggel fél 9-kor hívott. Nézd má, visszabírt hívni, nem is értem, hogy csinálta. Még nem hívtam vissza, majd egyszercsak. Meg is mondom neki, hogy érdekes egy hete CSAK VÁLASZOK voltak, ehhez képest, most CSAK KÉRDÉSEK vannak. Részemről tuti. Majd kiderül, vagy nem....

Tegnap nosztalgikus napom volt. Taliztam a majdnem sógornőmmel. Érdekes volt, de nagyon jót dumáltunk. Jól éreztem magam, plusz taliztam az ex-mel is, kb. 5 év után. Na az is érdekes volt, főleg, hogy úgymond hátulról mellbe vágtam a jelenlétemmel, mert nem tudta, hogy megyek, max. sejtette. Jó volt. :)))

Most hirtelen ennyi, kezdenem kellene magammal valami értelmeset, csak nincs hozzá kedvem..... :(((

Hát a jel csak nem jött meg. Illetve jött is meg nem is, mert ami jött az csak azért jött, mert szokás szerint nem bírtam ki szó nélkül. És írtam. (de minek...) Bocsánatot kértem (én marharépa) a vasárnapi jelző miatt. Válasz, hogy dehogy volt baj vele, meg hogy "hmmm, puszi". Na ennyi volt a hétfő, és ezidáig. És ugye ma már csütörtök van. Ne tudd meg milyen erős akarat, meg tartás meg még mit tudom mi kell most, hogy el ne küldjem valamerre. Tegnap este (már jó későn, majdnem éjfél volt), írtam ismét, mert oly mértékig balfasz vagyok, hogy azt már tanítani is lehetne, vagy inkább kellene?! Válasz nem jött, de "fb"-on kaptam lufis szívet. Érted te ezt? Mert én valahol nagyon keményen elveszítettem a fonalat, úgy érzem legalább is. Az ok, hogy nem beszélünk online, mert én korán fekszek, ő későn kerül gép elé, dehogy SMS-t se lehessen írni....Ezt nem vágom, és nem is igen akarom, lenyelni meg főleg nem. De most tényleg valamelyest kussolnom kell. Illetve kellene, mert ahogy eddig sem bírtam megállni, kétlem, hogy holnap kibírnám. Bár ma már eljutottam arra a szintre, hogy csak röhögök rajta. Vagy inkább magamon?! Kell az önkritika néha, nekem legalább van. Csak az őszinteséget mint olyat nem vágom, illetve a szószerinti rizsát ebben az esetben. Hogy miért kellett??? De ezt úgyis kiderítem a hétvégén, mert akkor ugye én is fenn tudok maradni, úgyhogy akkor is-is tud csak elkerülni, és kibújtatom azt a dög szöget ismét a zsákból, csak ez egy kicsit másfajta szög, mint ami múlt héten kibújt. Kemény váltások ezek egy hét alatt. Igaz régen anno a múltban volt azért ilyenben is részem, de már rég nem érztem ezt amit most. Nem, nem bánok semmit, nem adnám oda semmiért a Bódog napi Bódogságot, de azért akkor sem így kellene ezt....

Hogy hogy jön ide a tartás? Hát úgy, hogy még a tali előtt agyalgattam (látod, akkor is...., most is.....), hogy hát azé mégse nem kellene túlontúl messzire menni az első talin. Mert hát legyen a nőben tartás. Csak kérdem én, miért csak bennem legyen? Miért lehet a pasinak úgymond mindent (következmények nélkül), a nőnek meg nem? Meg a nagy maci lófaszt.... Az elmúlt 4 hónapban volt tartásom, igaz nem is igen volt olyan emberke aki miatt el kellett volna veszítenem a tartást, meg a fejemet.... És mire mentem vele? Hát nagyon semmire, max. hogy aggresszívvv kismalac lettem. Na ezért már megérte.....

Amit mondjuk kurvára (már bocsánat) nem értek, hogy az óra adás az hogy a szöszben jött? Kaptam egy órát, olyan értékben, amiben szerintem nagy valószínűséggel még nem igen kaptam ajándékot pasitól, főleg ilyen rövid ismeretségből kifolyólag. Ez valami fizettség lett volna? Na az azért gáz lenne, de ezt is kiderítem, és ha így van, nagyon megbánja a kedves "Sz", hogy összeakadt velem. Pedig annyira nem ilyennek nézett ki, erre tessék...... Tovább kell képeznem magam, látszik nem tesz jót a pár hónapos parkolópálya, mert egyből a csuda jó dolgokat feltételezem csak a pasikról. Miközben, mint tudjuk KUTYÁBÓL NEM LESZ SZALONNA, vagy SZALONKA. Soha-soha-soha (látod a váltást, a még-még-még-ből milyen szép soha-soha-soha lett....)

Ami erre a hétre tuti biztos volt, és lesz, az a HS7, Magna, és Ákos egyveleg délutánonkénti hangos énekóra képében. Minden körülöttem élő nagy-nagy örömére.... :))) Ja, holnap meg találkozok egy múltbeli majdnem sogórnővel, akivel még soha nem találkoztam....Hmm, az ilyen találkozások is hozhatnák ám új-jó dolgokat. Na majd meglássuk.

Hétvége: kújtorgás, nosztalgiázásképpen kimegyek tizenhatba, kabát és ékszer mustrára. Hogy miért? Csak, mert kell..... Hogy más kellene-e? Hát.......

A tegnapi nagy visszatérés közepette pár dolog csak lemaradt. Na mivel ma már közel távol nem járok a föld felett, így le tudom írni azokat is. Ja, hogy miért nem járok a föld felett? Hát a szokásos hüle-balfasz-női túlbonyolítás. Beszéltünk tegnap de nem túl sokat, nem túl aktívan. Igaz, ő dolgozott tegnap, így mindenbizonnyal fáradt is volt. Plusz írtam egy jelzőt amit ő félreértett, ezzel fejeződött be az amúgy is érdekes csevej (persze azért voltak pozitív dolgok is benne). Úgyhogy ennyi. Azóta semmi...., és a balfasz nő persze agyal, mert nincs jobb dolga...miért is lenne?! Hogy én mennyire utálom, ezt az állóvízes dolgot totál felforgató események sorozatát. Fújj, de most tényleg. Nem jobb egyedül mászkálni, és tudni hogy mire számítasz? Míg ha jön egy hím akkor egyből fejetetejére áll a világ, főleg ha nem is igen ígért semmit (na jó ebben a formában jelenleg ez nem igaz, mert azért volt igérés...)Verem a fejem a falba, de keményen (még jó hogy kemény a fejem).

MÁS: Ama bizonyos "K" betűs hím. Anno nála hagytam abba a blogolást. Nem is nagyon értem, hogy miért. Na, ő egy elég nagy csalódás volt, vagy mi. Főleg, mert ha az ember ismerkedési szándékkal van fent ilyen olyan site-kon, akkor enyhén gáz, ha más ezt üzleti céllal akarja kihasználni. Hát ő ilyen volt. Jött, látott, meggyőzött, és le is győzött. Kemény tízezresek bánták. Nyögöm még mindig. Bár az anyagi megkopasztás egy dolog (nem nem jött jól, sőt), de hogy lelkileg ennyire átbasszanak.... az már más tészta. Főleg, hogy nem érdemeltem meg. Jó persze, elvileg senki nem érdemli meg hogy átbasszák a fejét. De azért ez még nekem is sok, illetve sokkk volt. És még nem is szóltam egy bűdös szót sem. Még várok, bár igaz nem igen tudom, hogy mire is. Mert ki kellene írnom magamból a dolgokat, na majd lehet a héten..., úgyis most van két hónapja hogy felhív...., ja biztos nincs térereje.. A sors nagyon kemény fintora, meg persze iróniája is, hogy szombaton kedves "Sz" ugyanazon bíznisz miatt nem nyújtotta hosszabbra a randit, mint amiben "K" is belerángatott anno szeptember végén. Na azér erre varrjon gombot valaki, ha tud. Mert én azért majd seggre ültem, estem.. Sors úr néha azért keményen játszik az idegeimmel. Hát ez van.

Megkészül az új jogsim. Kemény betőrös fényképpel, főleg, mert kedves "Sz"-nek köszönhetően akkora papptamás nőtt az államra tegnap délutánra (borostás volt a drága), hogy kemény lett az új képem. Bár azon méláztam, hogy lesz minn elmélkedenm a következő 10 évben, ha ránézek a jogsimra... :))) És érdekes Sors-os dátum is eszembejutott, anno az első kártyás személyimen is volt valami kemény bíbercsócsi az államon vagy hol, és akkor éppen kezdődött egy nagy szerelem vagy mi a szösz. Illetve akkor annak éltem meg. Hát ......

Jöhetne már valami jel, vagy valami, na de most komolyan. Ne kelljen már falat lekaparnom, mert nincs kedvem. Boldog akarok lenni, jól akarom érezni magam, és naná, hogy használni a tegnap vételezett kelméket. Kb. ennyi. Most ez annyira sok lenne? Nem hiszem én azt....Na...na...na....

Azért jött egy jel, igaz nem attól akitől vártam volna, de azért kedves ősrégi "Gy" fotós haverom éppen most lájkolta a szemem világát megmutató szombati képemet. Azért ez is valami... :)))))

Na most hirtelen ennyi.

Ja, ismét próbálkozok, leszokni...., mert már sok egy kicsit. Asszem. Bár ha a rituálékra gondolok, akkor egy kicsit meg-megijedek, de azért csak van bennem valamennyi kitartás. Ugye? Please, és még egyszer please....

bye

Hát boldog Új évet kedves olvasó. Bár ugye fogalmam sincs ki lehetsz, mert ez egy titok blog vagy mi a szösz, akik ismernek nem tudnak róla. De mindegy is.

Hát jó rég nem írtam, kemény 3 és fél hónapja. Hogy mi történt ezen időszakban? Hát nem valami sok. Bár gondolatok tömegjei cikáztak végig nagyobbacska fejemen oda-vissza, de csak nem raggadtam billentyűzetet. De majd most. Most megcsapott az ihlet szele, mondhatni pofán vágott, így írni kell, mert muszály. :)

Kapkodom a fejem jelenleg. Bár ez nem baj, mert az utóbbi hónapokban max. a nyomoruságos életemen kapkodtam a fejem. De már most most van valami más okom is. Pedig pont a héten, vagy múlt héten gondolkodtam egy olyan post-on, hogy miért csak a lúzerek bírnak beszambázni az én kis tyúkszaros életembe. Erre jön egy nem lúzer, egy közel távol nem lúzer. Én meg lesek mint Jenő a moziban, hogy most akkor mi a szent szar is van. Persze belül repdesek meg minden, igaz jönnek a szokásos balfasz női érzések, hogy hát akkor ha már egyszer úgy esett ahogy, akkor miért ne lehetne folytatni. Úgy normálisan, komolyan? Hát ez az....Hogy miért ne? Bár erről még nem tudok nyilatkozni, mivel kemény alig több mint másfél napja váltak el az útjaink. Az tény, hogy gyűrűt még nem húzott ama ujjamra Szörnyű... :-DDDD

Egy olyan éjszakán kezdődött, amikor mondhatni közel távol nem voltam toppon. Valamikor éjnek évadján írt rám. Mondtam is neki, hogy mentem volna aludni, de lehet maradnom kellene?! Hát maradtam, aztán utána szépen minden este gép előtt ragadtam, órákra. Rég nem volt ilyen. Vagy ha volt is, nem ilyen érzésekkel vártam a napi csevejeket mint most. Banyai megérzésem, ami már rég nem érzett meg előre mondhatni semmit se, most elemében érezte magát. És súgta, hogy azért ez valami más.... És valóban más... Oly fokú érdeklődést mutat, hogy megijedek. Mert annyira jól esik, és mert még nem volt ilyenben részem. Más, mert a találkozás első másodperceiben, majdnem a szájában találtam magam. Hm... Felszabadult nőszemély lehettem, ami már rég nem voltam. És ez eltartott másnapig, sőt harmadnapig is. Olyan nem is tudom...., persze belül már görcsben van ama gyomrom, hogy úramatyám mi lesz ebből. Második felvonás lesz, az már biztos. A pontos időpont még kétséges, de a remény hal meg utóljára alapon nem is érdekel, hogy mikor. Na jó, ez így konkrétan nem igaz. Az biztos, hogy kell!! MÉG....MÉG...MÉG. Bármi is lesz belőle, olyat kaptam amire már nagyon régóta vágytam. Visszakaptam a régi énemet, olyannyira, hogy tegnap annyit fényképeztem, mint tavaly majd egész évben összesen. Ma meg úgy járkáltam, hogy igenis itt van a középkajla tessék csak megnézni.... :-))) Eme jó érzés úgy kellett már mint egy falat kenyér. Hogy újra a dög, a merészkedős, a csinytalan középkajla lehessek. És ime itt van. Bódog napján csak kibújt a szög a zsákból. Kedves "Sz" nem tudom elégszer megköszönni, bár nem is akarom. Hisz tudod, tudom, tudjuk. És ez benne a legjobb. :-))) Hogy elveszíteném-e velem a fejem? Még szép, hogy IGEN! Jajaj, hát erről beszélek. Hogy a balfasz nő, már futna is előre, mit futna, már fut is. A pasi meg ki tudja hol kullog mögötte. Kullogjon már mellettem na...., megérdemlem. És kész... :) Miért most nincs igazam? Dehogynem. :P Kedves "Sz" csak mellesleg jegyzem meg, hogy VÉGED LESZ ha újra a kezem közé kaplak. Nem mondhatsz semmit, én szóltam.... :)))

Olyan jó volt ma. Újra nőciskedtem egy kicsit. És olyat csináltam amit már jó régen nem. Vásárolgattam, csak magamnak, mert ahhoz volt kedvem. És nem agyaltam, hogy úramjézus mennyi pénzt elköltöttem. Nem érdekel, max. jön egy kis fogyókúra (más kúra jobban jönne - láttod-láttod itt kezdődnek a gondok...), ami amúgy is rám férne már....  És gazdagabb is lettem sok új kelmével, amit amúgy is venni akartam már. De most fegyverkezési időszak van, és kellenek az új kellékek. Hú csak már használhatnám őket....  Űtni fognak, ez nem vitás. :-DDDD

Hát ismét eltűntem. Mentségemre legyen szólva, hogy "I" gépe beszart, így az én gépemet bítorolja, ha kell ha nem. Úgyhogy viccessen engedéllyel ülök csak a gépemhez. :)) És ugye percek, pillanatok alatt nem lehet alkotni (eme mondatnak még lesz jelentősége eme posztomban), így az írás is elmaradt.

Is-is vagyok. A völgyiességes feeling még tartja magát. Bár rá kellett jönnöm, hogy ennek a hajzatomhoz is van köze. Ahogy mindig is volt. Gázos vagyok egy csöppet. Be kell festeni, ha más nem nekem mert ez így nem zsír. :)

Már vagy 2 hete nem írtam, ha jól emlékszek. Hát történt egy s más. Kedves "P" meglátogatott. Az egész tali olyan is-is volt. Eljött a világvégéről hogy megnézzen magának. Kezdtem volna azt hinni, hogy ez bármit is jelenthet. Hát nem jelentett. Érdekes fazon, tele negatív dolgokkal. Olyan bástyák veszik körül, hogy csak na. Én meg nem érzem úgy, hogy nekem ezeket a bástyákat le kellene gyűrnöm. Úgyhogy ez ennyi volt. Gyors, is-is pozitív valami. Tapasztalat. Kicsit kesernyés, de tapasztalat. Úgy volt hogy itt lesz kb. 2 és fél napot, ebből lett kemény péntek 5-től szombat 11ig. Kemény mi? Hát az volt, de azon a szinten sem hozta a megszokott (ez már milyen? Megszokott? ...) minőséget vagy mit. Hülye is volt a helyzet maga, nem is kicsit. Főleg így visszagondolva. Na mindegy. 30 körül is tudok szaros gödörbe lépni, nincs mese. Csak legalább lenne gumicsimmám, ami ugye nincs... De hát ezt érdemeltem, minden bizonnyal. :((

Más. Anno-anno nyár elején történt IWIW-en, hogy "K" bejelölt. Lett egy cyberismerősöm. De a találkozás csak nem akart összejönni 3 hónapon keresztül. De most hétfőn megtört a csend. :) Két találkozón vagyunk túl és lesz több is. Na nem azért. Bár annyira azért nem is lenne rossz, de teljesen más inditatásból. Belevágtam, vagyis úgy tűnik, hogy belevágtam. Egy olyan dologba, ami ellen eddig mindig hadakoztam. Hogy miért most? Hát mert valahol nagyon-nagyon elegem van a jelenlegi semmitmondó életemből. Kell a változás. És az a durva, hogy ezen hétfőn hajnali fél 6-kor diskuráltam, ahogy mentem melózni. Erre délután jött ez a változásos feeling. Hiszek a SORS (Úr)-ban, mindig is hittem. Tudom, hogy mindenek megvan a maga oka. Meg kell lennie az oknak. Röviden, tömören: valami új jön az életembe, amiben van kihívás, ahol egy kicsit a magam ura is lehetek, és amiből reményeim szerint jön a konyhára is. Aztán meg ki tudja hova nem jut el az emberlánya. Ismeretség lesz bőven, ezalatt a két találkozó alatt is lettek újak. De még milyen újak (médiaszereplő, sötöbö). Nem vagyok egy celeb imádó és sorsukat folyamatosan pásztázó némber, de azért ismeretség mindig és mindenhol kell. Illetve tuti nem árt ha van. Na ezzel jön ez is. Úgyhogy 0929-én belevágtam valami olyanba ami teljesen új nekem, de van benne lehetőség. Még akkor is ha nem teljesen használom ki a lehetőséget amit nyujtanak, hanem kihasználom ami vele jön akarva akaratlanul. Úgyhogy remélhetőleg jön a hegy, mert a hegynek kell jönnie. Most éppen a cél listámon diskurálok, mert az is kell. És milyen jó, hogy kell. És remélhetőleg lesz egy Pösti fodrászom is..... :)) Ja, ami még totál mega brutál: "K" ismeri "P"-t, bár ezt én nem vertem nagy dobra, hogy hát köztünk is volt ez meg az. De milyen kicsinyke a világ nem? Sors úr drága ismét feladva a leckét, de nem baj. Végre, zajlik az élet. Közel másfél hónapos langyos víz után. Itt volt az ideje. Most hirtelen ennyi, vár még egy ser, mert hát megérdemlem. vagy mi..... semmi mi, MEGÉRDEMLEM (oszt jól van.... :))))

Jövök, szerintem hétvégén.... :)))

Eltűntem? Csak egy kicsinykét, pedig sokszor (de tényleg) volt eszemben, hogy most már tényleg írnom kell. Mert kell. Aztán nem kellett, mert ahogy a fenti példa is mutatja nem írtam egy bűtőt sem. De majd most. :)

Ez a völgyes feeling nem jön be, nem gyere be. Az idő is-is. Múlt héten azért kaptunk az esőből rendesen. Tegnap-ma délután már jobb volt. Naná, hogy hétvégére mondja a szar időt, mert hát miért ne. Mondhatni tele a hócipellőm. Igaz ma ezen agyaltam hajnalok hajnalán melóba menet, hogy saját magam húzom le magam. Túl sok minden (elsősorban negatív dolog) jár a nagy fejemben. Amit egyszerre nem tudok megoldani, bármennyire is szeretném. Nem megy, max. annyit érek el, hogy újra gyomorideggel kelek és fekszek, ami konkrétan nem jó. Nekem tuti nem. Más meg magasról le se sz.r. Úgyhogy sorrendet kell állítanom. Hogy mi fontosabb és mi "csak" fontos. A héten el is kell kezdenem, nem más, hanem saját magam miatt.

Azért hálisten akad ám pozitívum is, ebben a völgyies hangulatban. Bizonyos "P", akivel érdekesen alakul a "kapcsolatunk". Minden nap beszélünk, és SMS is jön-megy. A duma, a hang bejön, és persze ugye magas. Ami bibi és sajnos nem is kicsit bibi, hogy a világ másik végén lakik. :(( Kb. 200 km-re tőlem. Ez nagyon-nagyon gáz. Főleg így, hogy valamiféle "ragaszkodás" már kezd kialakulni, az egyre növekvő kíváncsiság mellé. A távolság sok mindent megakadályoz. Például az első tali is kétséges, hogy mikor lesz. Én mondtam neki, hogy látogasson meg, de hát ugye nincs a szomszédban. Ő hívott jövő hétvégre Villányba, mert haverjának szülinapja lesz. Mennék, nagyon mennék, de nem kevés pénz. Csak az utalás 10e forint, amit azért meg kell gondolnom. Sajnos. :( Plusz ha ő nem tud jönni most, akkor az első talin én nem megyek el olyan helyre ahol még életemben nem jártam. Na majd kiderül. Probálok logisztikázni (szakmai ártalom), hogy hol lehetne és mikor. Másnem ha megyek haza, akkor összehozzuk, mert akkor "csak" 100 km lesz köztünk. ;-) Úgyhogy passzolom a kérdést. Igaz, ha van már első tali és ott is úgymond minden klappol a távolság akkor is akadályozni fog. Nem is kicsit. Igaz ismerkedésünk elején azt mondta, hogy tervezi a Pöstre költözést. Úgyhogy lehet eljönne még az én időm. Ha, ha, ha, ha.......

A miért ne tehetném meg kérdésköröm enyhén stagnál. Már egy hónapja. Szokatlan is a nyári nagy "élés" után. Bár jelenleg nem is nagyon bánom. Igaz a stagnálást én hoztam elő, hisz nem vagy aktív a társaslénykereső oldalon. Elég volt most egy kicsit a sok marhából. Bár sajna az ott töltött időt még nem alakítottam át hasznos dolog művelésére. Úgyhogy ezen is dolgoznom kell. Bár ugye most levagyok merülve, nem is kicsit. Még jó, hogy mindjárt hétvége (nem mintha akkor lenne bármi programom - igaz ez még alakulhat... :)) Ez a két nap azért nem lesz sámli, mert kedves kollegina ma ismét megmutatta, hogy egy hülye picsa, bár ezt nem kötöm az orrára, mert jön még kutyára kamion, illetve nem süllyedek le az ő szintjére. Szar lehet ennyire más világban élni, mint amiben ő él. No mindegy. Nagy vagyok és erős, és van meló, úgyhogy meglesz a két nap is. Aztán jön egy neves péntek..... :)))

Most hirtelen ennyi. "P"-t várom, de nem igen akarodzik jönni, nem értem..... :(((

Tudom, hogy nem voltam éppen termékeny ezen a héten. Hogy történt-e bármi említésre méltó? Hát nem is tudom. Is-is. Pasik jönnek-mennek, mármint a neten. Máshol nem, mert olyan dolog (randi) nem volt a héten. Azt hittem naivan, hogy hétvégére majdcsak összejön egy, de mint látható vasárnap délután van már és én itt ülök a gép előtt. Igaz nem vagyok éppen randi képes állapotban. Nem, nem voltam bulizni. Bár már igazán rám férne az is, meg még mennyi minden más is. De nem jött össze. Ez a hét a "nem jött össze" hete, remélem a jövő hét csak jobb lesz. :)))

Nézzük csak mi történt. Ritka unalmas hetem volt, és fárasztó is. A pasizás enyhén lefárasztott, minden nap éjfélkor feküdtem le. Már lassan a monitor elé kell megágyaznom. Amivel nem is lenne semmi baj, ha lenne érteleme. De szerintem nem igen van. Akkor meg minek? Hát mert ilyen béna vagyok. Na mindegy.

Van újra egy "P". Jó fej, kár, hogy jelenleg a világ másik végén lakik. Sok mindenben hasonlítunk egymásra. És naná, hogy magas. :) Elvileg költözök fel majd ide, na akkor majd megnézem magamnak. Remélem. Plusz van "M", ő is jó fej, bár egy kicsit bonyolult lelkiállapottal van megáldva. Sokat kapott az élettől, és bár jó fej, de terézanyukát játszanni már nincs kedvem. Egy időben úgyis ezt gondoltam életcélnak. Bár ha jobban belegondolok, mindig bele tudok nyúlni ilyen szinten a lecsóba. Mondhatni vonzom a lelkisérülteket. Ennyire nemes azért nem vagyok, vagy nem vágyodok ilyen szerepkörre. Legyen normális az illeti, normális lelkivilággal. Tudom nagyok az igényeim. Plusz van még egy srác, de neki még a nevét sem tudom. Bőség átka. :)

Na szóval "R" visszatért. És szegényem, annyira de annyira leírta magát előttem, hogy csak na. Szóval az úgy volt, hogy pénteken este szokásos nézelődés a társkeresőn (vagy mifennén), egyszer csak jön "R" jól ismert képe az orrom elé. Nézek mint Jani a moziban. Nem igen értettem. Írtam is neki, hogy nini ismerős. Nem jött válasz. De gyanús volt, hogy 36 éves, meg 190 cm magas. "R" elvileg most volt 31 éves, bár a magasságát nem tudom, kétlem, hogy verné a 190 cm-t. Írtam az eredeti "R"-nek, hogy fent van-e azon az oldalon. Ő azt mondta, hogy nem. És hogy valaki más regisztrált az ő képeivel. Mondom jó, mert hallottam már ilyenről. Megegyeztünk, hogy valahogy kicsalogatok egy találkozót "hamis R"-től, amire az "eredeti R" fog elmenni. Este 3 órán (!!) keresztül "flörtöltem" "hamis R"-rel. És rá kellett jönnöm, hogy a nagy maci faszt két emberről van szó. A kettő egy és ugyanaz. Ugyanaz a hisztis stílus amit "R"-től már megszokhattam (bár szokta a franc, nincs is szükségem ilyen pasi-pasikra). Aztán ma kibújt a szög a zsákból. Jött a duma, az így szeretlek úgy szeretlekről (amit aztán én annyira be is nyelek. Naperszehogynem), d következő flört már arról szólt, hogy nekem nem ő kell, mert én még fiatal vagyok. Aztán nem bírtam tovább a színészkedést (eddig sem ment), és megmondtam, hogy figyuzka ha az vagy aki a képeken, akkor jó játék volt, bár értelmét nem láttam. Erre letiltott. Jó mi? De azért előtte elbúcsúzott. Csak álltam mint szamár a hegyen. :)) Mik vannak. De mégis miért csinálta? Tegnap amúgy az igazi "R" fel is hívott, rá kellett jönnöm, hogy a hangja már gáz. Nem mintha sűrűn hallottam volna, de mégiscsak az. A jó pasi szindroma. Azt gondolja, azért mert úgy néz ki, ahogy már bármit megtehet. Hát velem ebből a szempontból szarul járt, mert nem vagyok az a nyafka nőci típus aki bedöl a kockahasnak. Jó nem mondom, nem sámli a kocka hasa, mármint ha tényleg az övé. Mert ezek után már semmin nem lepődnék meg....

Holnap randizok. Ez már tuti. Plusz a héten elvileg több randim is lesz. Holnap "B"-vel, vele kb. tavaly leveleztem nem keveset, jó hosszú levelekkel bombáztuk egymást. Ő kint él Angliában. És már volt róla szó, hogy ha hazajön akkor összefutunk. Na ez lesz elvileg holnap. Kíváncsi vagyok-leszek rá.

Most  hirtelen ennyi. Megfagyok, és álmos is vagyok. Lehet le-eldölök egy kicsit.

Majd jövök, lehet még ma....Pááá

Hát a címemem sokat elárul. Vagy mégsem? Ha írtam volna tegnap akkor így kezdtem volna "most légy okos" vagy valami hasonló. De jobb is hogy nem írtam, mert okos nem voltam, max. félig és ha úgyanígy esett volna ahogy most esett, akkor totál hülyét csináltam volna magamból. Bár azt hiszem ez így is sikerült.

Szóval pénteken kezdődött. Jött hirtelen egy "G", a semmiből. (na nem a "G" pontról beszélek, mert az eddig is megvolt.... :))))Szószerint a semmiből. Bár fáradt voltam, mint a többszörösen kimosott felmosórongy, úgy is éreztem magam. Sikerült rávennie egy randira. Tegyük hozzá, úgy hogy alig beszéltünk pár szót. Fényképet láttam, olyan semmit mondónak mondanám a fényképezés eredményét, de kíváncsi voltam. Plusz itthon sem akartam maradni. Maratoni gyorsasággal végeztem, és fél 8-ra már ott is voltam a Jászai téren. Magas, jófej, jó humorú, kötekedős nagy mackó állt velem szemben. Gondoltam, max. jót dumálunk és ennyi. Hát dumáltunk is, meg szarrá is áztunk a Margit szigeten. Full romantika. :) Utána már ronggyá ázva bemenetkültünk a Mc-be. Próbálkozott, na nem nagyon keményen, csak olyan ligth-osan. Amit persze hárítottam. Hazahozott, kinn az utcán még dödörögtünk kb. 2 órát. Naná, hogy lesmárolt. Elment, de beszéltünk még telefonon, hogy ő visszajön és itt alszik. Mondtam, hogy ácsi-bácsi, azért ez nem így megy. Nem azt mondom, hogy nem esett volna jól. De azért mégsenem. Én lefeküdtem, egyedül és bucira aludtam ama nagy fejemet. Közben éjjel a nyár is elment, valahova. Tegnap majd egész nap esett az eső, fújt a szél, alig volt 18 fok egész nap. Hát nem nagyon örültem neki, bár az eső nekem most csak jó.

Ment az SMS-ezés, mert miért is ne még pénteken keményen bedurrant a jobb vállam, úgy fáj-fájt, hogy majd be nem...., na érted. Ő meg mondta, hogy szívesen megnyomkodja. MOndtam, hálisen. Ha már "J" masszőr haverom kiment egy hónapra Indiába. Este jött. Én addig összeszedtem valamennyire a lakást, de a lakásból csak akkor mentem ki, amikor lementem elé. Itt is maradt. Hát és itt jön az "ajajaj" . Bár előző este telefonban ecsetelte, hogy csak aludna itt, és nem próbálkozna. Hát ez nem éppen így történt. És magával a próbálkozás tényével nem is lett volna bajom, ha nem úgy történik ahogy. Nekem egy kissé erőszakos volt az egész szitu. És nem tetszett. A szex, vagy az ahhoz vezető út nem kellene, hogy ilyen legyen. Még egy kis "tartás" is felmerült bennem, ami azért nagyon-nagyon gáz. Konkrétan nem történt semmi. Na jó, annál azért egy kicsit több. Aztán meg is unta és reggel 7 körül el is menekült. Majdnem mondtam is neki, hogy nincsak nem azért jöttél hogy lefektetessél, de hogy nem sikerült, hipp-hopp el is tűnsz....., de inkább nem mondtam semmit. Elment, én meg visszafeküdtem szépen, és húztam a lóbőrt még 10ig, vagy 11ig (már nem is emlékszek).

Szóval eme hétvége keményen felhozza a majdnem napra pontosan 2 hónapos "F"-fes történéseket. Igaz a két történet között azért van pár különbség. Ott sok volt a netes-éteres duma. Sok volt a mézesmadzag, az agyhúzás. Aminek meg is lett az eredménye. Akkor megfogadtam, hogy ilyet többé nem csinálok. Max. akkor ha valakinek (bunkó mód) tényleg csak az agyát akarom húzni, de nem akarok vele találkozni. A túlon-túl sok e-mail, chat, MSN, SMS vissza tud ütni. És vissza is üt. Mert az ember hajlamos egy totál másmilyen képet elképzelni a másikról, illetve egy kicsit más képet lefesteni saját magáról. Ami élőben, mármint ezek a képet szépen össze is dölnek. Na az a "F"-es sztory igen kemény volt. És szánalmas kis p.csának is éreztem magam utána. Hogy hagytam és, hogy belementem. Én marharépa. És még jó sem volt, úgyhogy mégegyszer ilyen szitut nem hozok össze. Bár tegnap-ma reggel azért ez majdnem sikerült. Lehet nem lett volna rossz, de az eszem bele tud szólni a szexuális életemben az már régen rossz. 10 éve nem lett volna gáz, mert akkor még simán beleszólt. Ezért is lettem későnérő. De ma már azért kicsit light-osabban fogom fel az életet. Így az eszem csak vészhelyzetben adja ki a "stop" jelzést. Na ez akkor az volt. Mármint tegnap "G"-vel. Nem azt mondom, van, hogy az emberlánya "keménységre" vágyik, mármint azon kívül. :) De azért nem elsőre, ne azt kelljen érezni, hogy ezt most meg kell tenni így és így mert valaki úgy akarja. A nagy maci f.szát. Kell a szex, illetve kellene, de nem mindenáron. És nem mindenkitől. Főleg így hogy azért bár jobbnak mondott darab is horogra akadt. Főleg idén. Ezért is kell az élés, a viszonyításhoz. Ha nincs tapasztalatod, akkor hogyan is tudod eldönteni, hogy neked mi a jó? Hát szerintem sehogy. Ha valaki a "G" "féle" (ez most nem negatív jelző, mégha annak is tűnik) pasikhoz van szokva, akkor neki minden bizonnyal nem lett volna szokatlan a tegnapi szitum. Nekem az volt. Mert nem ilyenhez vagyok szokva, és mert közel-távol nem erre vágyok. A szöveg nem kellett volna. Mármint, hogy áhhh dehogy akar ő tőlem olyat (ugyanmár), aztán mégiscsak. Na ez a baj a Single léttel. Az ember kezd hozzászokni (pedig ehhez azért igencsak nem kellene), hogy a pasiknak csak arra kell. Bár ezzel kölcsönös dolog esetén nincs baj. Meg kell tanulni kezelni. Hogy ennyi, és kész. Nem visszakérdezni, hanem elfogadni a tényt. (hogy abból a csokiból az az egy van, és nem ehetsze többet). De ha máshogy indul, amikor nem a csoki van a középpontban, hanem el van hitetve, hogy mint ember vagyok érdekes (bár ezt így nem mondhatom, mert ez sem állt fent), akkor érdekesen nézek és kérdőn, hogy-hogy nem vagyok érdekes azokután, hogy nem hagytam lehúzni magamról a boxert? Na hát itt kezdődik a rizsa. Ezt meg nem kómálom. Mert felnőtt nő vagyok. Nem kell a rizsa, hogy ő komoly kapcsolatot keres, amikor csak a bugyim (boxerom, végülis tök mindegy) mi érdekli, illetve annak tartalma. Ne nézzük már egymást hülyének. Mert azé mégsenem. Na.....

Most ennyi, hiretelen elfogytak a szavak, de jövök még.....  :)))

Megjöttem. Allergia tartja magát, de minek? Én nem kértem. Na mindegy, ma is trüsszögtem össze vissza, kolleginák nagy-nagy örömére. Legalább ők örültek, ha én már nem.

Jelentkezett "R". Meg is legpődtem. De le kellett törnöm ama nagy szarvát, hogy ácsi-bácsi - ez nem éppen így működik. Lehet ő ehhez van szokva, hogy csettint és ugranak a ribik. De én nem vagyok ribi, plusz nem is szoktam ugrálni. Na jó, volt már rá példa, de akkor tudtam, hogy kiért-miért ugrálok. Délután írt SMS-t, hogy ma este 11-kor idézem: "izgató sex". De írtam neki, hogy erről lekésett, mert előre egyeztett programom van (naná, az ágyam meg én, édes kettesben :P ) és hogy előbb kellene szólnia. Naná, hogy nem írt vissza. Nem mintha vártam volna. Éppen azon agyaltam, ugye pont tegnap, hogy ez a hajó már elment. Hát ha ilyen ez a hajó, akkor én nem is akarok rá felszállni. Úgyhogy nem bánom. Nehogy azt higgyje már, hogy én egész héten remegő kézzel lesem a telóm, hogy őfelsége mikor méltoztatik nekem írni. Azt már nem. Annyira azért nem jó pasi, plusz lófaszt (de azt nagyobb mennyiségben) raktott le eddig ama asztalra.

Szomorúan vettem ma észre, hogy 31 éves újdonsúlt lovagom, "A" ma törölte magát. Se puszi-se pá. Enyhén pofátlanságnak tartom, de mindegy. Másik "képmentes" meg nyomja a vaker dumát, éppen most (több helyre is tudok figyelni, alapon) osztom ki. Mert olyanokat kérdez, hogy én mit szeretnék tőle. Hát írom, hogy sok mindent még nem tudok gondolni ezzel a témával kapcsolatban, hisz hátrányban, fénykép hátrányban szenvedek. Hozzá képest főleg, aki már látott rólam nem egy képet. Na, a végén nem lesz randim a hétvégén. Mert amúgy kíváncsi lennék rá, de ha hisztizik és kötekszik akkor dobás lesz.....

Végre péntek lesz, tele a tököm ezzel a héttel.......

Folyt.

Tök jó fej vagyok, meg minden. Hogy szinte mindenről írok, csak arról nem amiről ennek a blognak szólnia kellene. Hogy miért ne tehetném meg? Ez ám itten a nagy kérdés, ja, hogy az sem tiszta, hogy mit? Majd tiszta lesz. Idővel. De most éppen a völgyes időszakomat élem, ergó eme kérdéskör most nem is igen foglalkoztat. Merthát nincs is lehetőségem ezen témában agyalgatni. Lehetőség mondhatni nulla, vagy inkább mínusz nulla? A végén még kétségbe leszek esve. Nem elég a völgységi feeling, még jönne a kétségbeesés is? Na azt már nem.

Fáradt vagyok. A héten ugye korán kelek. Ennek ellenére 11-nél előbb még nem kerültem ágyba. Tehát túl sokat nem alszok. Ez reggel már meg is látszódik rajtam. De már csak két nap..... És végre aludhatok.

Véghez vittem a nagy dolgot. Megírtam "Sz"-nek a levelet. Nem lett rövid, szerintem semmi gáz nincs benne. Persze reakció nem jött, sem válasz sem más semmi. Most is fent van MSN-en, de nem írna. Én meg már csak azért sem fogok. Max, akkor szívja meg, ha legurul egy-két sör mondjuk péntek este és elkezdek (ha kell-ha nem) írni mindenféle zagyvaságot. Lehet jobb lenne, ha pénteken dolgozna, mármint este. Na meglátjuk. SMS-teló kizárva, max. MSN. Bár értelme annak sem lenne. De azért hiányzik a lökött feje. Tegnap olyan képet láttam róla az egyik közösségi portálon, hogy vertem az asztalt. Annyira röhögtem. Tuti szülinapi partys kép, már szépen állt..... (na az nem hiszem, hogy állt.... :)))) Hogy most eme levéllel elbasztam-e mindent? Nem hiszem, vagy ha mégis akkor jobb is így, mert ilyen vagyok. És ami zavar az előbb-utóbb kibukik belőlem. Mondhatni így járt..... Az én kis tüneményesen jó expasim. :)))

Amúgy azért annyira nem völgyes ám a feeling. Esténként egy 34 és egy 30 éves sráccal dumálgatok. A 34-eske már a vállra gyúr, hogy elbírja a vergácsaimat. Amivel nem is lenne különösebben bajom (Miért ne tehetném meg?  - látod-látod csak kiderül, mire is vonatkozik eme kérdés), ha láttam volna már róla képet. Mert eddig még ez nem történt meg. Így meg azért enyhén gáz. Mégegyszer ugyanabba a szaros gödörbe nem lépünk bele. Kép nélkül nem kezdünk el fantáziálgatni, aztán meg jól pofára esni. Na azt már nem. Amúgy magas, meg minden. De kép eddig még nem volt. Ja, és még egy furcsasság. Nem is tudom milyen inditatásból még hétfőn megadtam neki a telószámomat (nem kérte, én adtam csak úgy meg - párszor bejött már ez a trükk). Itt van szerda, szerinted felhívott-írt? Áh dehogy, azt írta tegnap, hogy MAJD egyszer kezd vele valamit. Én meg vissza, hogy MAJD egyszer talán ott leszek vele. Majd.

30 éves, "A" jó fejnek tűnik. Itt lakik a szomszédba, ő is magas. És ő nem csak szexuális jellegű leveleket ír. Majd meglátjuk. Hétvégén azért jó lenne valami randi félét összehozni, mert a végén kijövök a gyakorlatból..... :)))

Allergiától szenvedek. Nem kicsit. Bár ma lekoppogom, mert ma kivételesen nem folyik az orrom. De az elmúlt két nap, nem volt kis piskóta. Már elég rég folyt ennyira az orrom, és azt mondják, hogy csak most jön a java. Olyan szinten el dugult hipp-hopp az orrom, hogy egy smárolás felért volna egy gyilkossági kísérlettel ellenem. De komolyan. És ez enyhén gáz.

Ja, "R" izompasim, aki nem lesz a pasim - eléggé úgy fest. Egész héten nem jelentkezett. Úgyhogy le kell vonnom a következtetést, hogy eme szépnek tűnő hajó elment. Bánom-e? Hát nem tudom, mert amennyire szép volt a képeken (fújj miket írok, szép pasi nincs) tuti akkora kamu volt mögötte. Mert ha tegyük fel annyira, de annyira bejövök neki (mint amennyire a fenti példa is mutatja, hogy nem), akkor miért nem hívott fel egyszer sem, miközben ősidők óta tudja a számomat? Miért írt max. egy SMS-t magától?? Nem vágom. Ennél azért egy kicsit többre vágynék, mégha csak a megdöntés is a cél. Mertazé má nehogymá..... Érted? Nem? Majd megérted, egyszer. Vagy nem.

Most hirtelen ennyi. Nem is tudom mit kellene kezdenem magammal, még csak 8 óra van, de ha vízszintbe vágnám magam tuti elaludnék. De akkor meg sokat aludnék. Magamhoz képest. Na mindegy. Majd kezdek valamit.

Folyt.köv.. :))))

Tudom, tudom. Eltűntem. Na nem végleg. A fejemben nagyon sok info, tapaszatalat (vagy mi) terjeng, kering egész héten. Vagy mióta nem írtam. Oka van-e? Hát nem tudom, is-is. Érdekessé tettem a múlt hetemet. Is. Mert hát nálam már csak így megy.

Újra olvasok. És eme bloghoz egy kicsit hasonló témájú könyvet. Címe: Szex és titok. Hm.... gondolhatnám. Szex? Akad, mostanában érdekes mód, még sűrűnek is mondhatnám (na azért annyira nem sűrű, mint alap esetben normálisnak mondahtó lenne). Titok? Van egy pár, mármint titkom. Mostanában csak nő a számúk. Hogy ez jó-e? Hát nem tudom. Kár, hogy nem igen tudom kivel megosztani ezen titkokat. Bár akkor már nem is lenne titok. Na mindegy. A könyv jó. Mit jó. Nagyon jó. Mintha egy kicsit nekem szólna. Bár gondolom nem csak én érzem így. Jó a szöveg, jókat virulok rajta, plusz hasonló élethelyzetről szól, mint amiben én jelenleg vergődök. Most vergődésnek érzem. Nem is tudom miért. Ez a szar ebben a Single létben, hogy itt aztán többszörösen is igaz, hogy a hegy után völgy jön. De utána ismét jön a hegy. És tudom, hogy jönni fog, mert jönnie kell és punk-tum. :))) Ennyi.

Hogy miért völgy? Hát mert "Sz." kiesett a körből. Kétszer bent volt, mondhatni érezhetően mélyen. (ja, hogy ilyet nem írunk? Dehogynem, az én blogom. :) Aztán azóta semmi. Na jó, a semminél több. Egy-két szó MSN-en, plusz kettő egérfarknyi, vagy inkább kis hangyagyerek lábnyi telóbeszélgetés. Aztán csókolom. Hogy csalódtam-e? Hát nem is tudom. Pont ezen morfondíroztam (már megint), hogy azért a második tali eshetett volna másképp is. Ha, ha, ha....... De nem esett másképp. Hogy szóljak-e neki? Nem tudom, zavart pár dolog. Ő hívott, mindketten tudtuk, hogy miért találkozunk. Ehhez képest a telefon folyton ott volt. Na jó, akkor éppen nem. Hálisten. Még csak az kellett volna. Mondjam, ne mondjam? Nem tudom. Hisz nem ígértünk egymásnak semmit, igaz volt pár ráutaló SMS, meg üzi, hogy ki mit kezdene a másikkal. Ez is-is valósult meg. Úgyhogy nem tudom. Megszakítani a kapcsolatot emmiatt nem akarom, nem szeretném. Úgyhogy passzolok.

Másik jófiú, "R." Na ő egy nagyon-nagy talány számomra. Tipikus jó pasi, sőt a jobbnál is sokkal jobb. Képen. Aztán hogy élőben milyen azt nem tudom. Valami stikje holt zihher, hogy van. Nem tudom, hogy mi. Találkozás veszélye fenn is áll, meg nem is. Tervben-tervben van. De eddig még nem valósult meg. Igaz, ez már egy kicsit túl van lihegve. Na mindegy. Kíváncsinak kíváncsi vagyok. Főleg, mert egy-két ajtócsapkodást tuti megérne. Nemtom. Majd kiderül. Igaz ami vele kapcsolatban enyhén zavar, hogy szex szagú találkoztást akar. Amit így ezen a szinten-formában nem szeretek. Mármint, ha rá van húzva a kötelező szex elvárás. Aztán lehet nem is lesz belőle lófasz sem, nemhogy más..... :P

Tegnap írt egy ifjú, mondhatni friss hús. Na ez nem újdonság. Mármint a friss hús írása. Elég sűrűn van ilyen. Na, ő azért a normálisabb fajtából van. Mármint legalább a magasság stimmel. Ő kérdezte, hogy csak "potya szex"-re hajtok-e? Mármint a neten. Mondtam neki, hogy hát szerintem két felnőtt ember között létrejött hirtelen szex még nem potya. Szerintem. Ha csokit akarsz enni, akkor leveszed a polcról, megveszed, és megeszed. A Single létben ez a jó. Úgymond. Ha valaki olyannal találkozik az emberlánya, aki bejön neki és elindul a kémia, akkor leveszi a polcról, megveszi és megeszi. :))) Persze jó lenne ha adott típusú csokiból több is jutna mint egy alkalom. Mert hát az ember mohó és mindig többet akar. De azért az első csoki is csoki, ha még csak az egyetlen is.

Próbálkozok, megint. Bagómentesen éldegélni. Ma statisztikám: 4 szál. Még egyet elszívok. Aztán mára ennyi. Vettem valami csodabogyót, majd meglássuk mi sül ki belőle, vagy belőlem. Le kell rakni, nyugtatom magamat, hogy jobb lesz mindkettőnknek (mármint a ciginek és nekem), ha eme csodálatos, anyagilag nem kevésbé megterhelő kapcsolatnak több, mint 7 év után véget vettünk. Vagy én véget vetek. Remélem.

Most ennyi. Azért az írás még megy. Hálisten.... :))))

Mondhatni nem hittem volna, soha nem hittem volna. Vagy inkább "alig hittem, hogy egyszer ez is eljöhet még" . És láss csodát el is jött. Hittem én sok mindenben, de aztán szépen lassan a fejemre kollintott. Na nem más, hanem az élet maga. Hogy ácsi-bácsi óvatossan azzal a nagy hitvallással, mert könnyen gödörben, sz.ros gödörben találhatod magad. Naná, hogy találtam is. Nem is egyszer. Ezt kikerülve gondoltam úgy, hogy változtatni kell. Magammal elsősorban, illetve magamban. Hinni, remélni nagyon jó dolog. Emberi tulajdonság. Itt a hangsúly, hogy emberi. Amit egyre nehezebben veszünk-veszek észre. És amiről úgy gondoljuk, hogy már valahol el is veszett. Pedig ott van, csak egyre kevesebb. Így válik egyre értékesebbé. Mármint annak, aki tudja értékelni.

Azért jut ez is. Mármint emberi dolog. Ebben a nagy Single életben, hálisten mostanában egyre inkább jellemző. Meg is vagyok lepve, bár lehet már a rutin meg az évek. Talán már jobb a kezem, vagy jobb a felhozatal. :))))

Hogy mikor kezdődött? Nem most. Nem mostanában. Már 7 éve. Anno nem is volt egyszerű. Úgymond átállni. Mert ha jobban belegondolunk, ez átállás. Valami másra.

Ne kérdezd miért most, miért így. Ilyen dolgokat már nem kérdezek, hogy MIÉRT?! Mert, és kész. Rá kellett jönnöm, hogy csak úgy lehetek boldog (akár csak pillanatokra), hogy nem kérdezek, hanem hagyom megtörténni a dolgokat. Ezen sokan ki-kiakadnak. Merthogy átestem a paci másik oldalára. Hát nem tudom lehet. Ha a múló, már elmúlt pillanatokat, órákat nézem - nincs okom panaszra. Hisz sok minden, nagyon sok mindent köszönhetek eme szemléletmód váltásnak. Persze jobb lenne, ha ezen dolgok tartósabbak lehetnének, de nem vagyok nagy igényű. Úgy gondolom, hogy aminek meg kell történnie az meg is fog, illetve aminek hosszabb távon is van jövője, arról én is tudni fogok. Vagy ha nem, akkor úgy jártam. De nem szalasztottam el semmit. Vagyis próbálom ezt hinni, hogy nem szallasztok el semmit. Vagy inkább próbálok minél több élményt begyűjteni.

Blogcímhez kapcsolódóan: miért baj, ha egy 30 éves Single nő, kihasználja a felkínálkozó lehetőségeket? Mármint szex terén? Hülyének néznek páran, hogy hogy élek. De nem hiszem, hogy ez ennyire gáz lenne. Vagy ha az, akkor miért az? (tessék, hát nem visszakérdeztem? )

Élek, és nekem ez így jó. A mának, vagy a pillanatnak, vagy nem is tudom hogy lehetne még ezt fokozni. Nem gondolkodok, (jó azért szoktam), illetve nem gondolkodom túl a dolgokat. Ha van lehetőség, akkor azt ki is használom. Ezáltal lehetek rossz, mások személben, de nekem jelenleg ez megéri. Olyan dolgokkal kerülök kapcsolatban, amikkel előtte soha, mondhatni feszegetem a határaimat. Erre most van lehetőségem, eddig nem igen volt.

Szóval erről fog szólni majd ez a blog. Arról, hogy Én a 30as Single hogy éli meg ezen dolgokat. Belül.

Folyt.köv.